Rendkívül mozgalmas ősz elé nézhet az amerikai IPO-piac. Az egyik legnagyobb esemény a Claude mesterségesintelligencia-modelleket fejlesztő Anthropic tőzsdei bevezetése lehet, amely a jelenlegi tervek szerint akár már szeptember végén vagy október elején megtörténhet. A vállalat megjelenése nemcsak mérete miatt érdekes: az Anthropic IPO-ja olyan mennyiségű befektetői figyelmet köthet le, hogy több más társaság is ehhez igazíthatja saját tőzsdei kibocsátásának időzítését.
A 2026-os év már eddig is rendkívüli volt az amerikai elsődleges részvénykibocsátások szempontjából. A Dealogic adatai szerint augusztus végéig a hagyományos amerikai IPO-k mintegy 137 milliárd dollárt vontak be, így az idei év akár a 2021-ben felállított, körülbelül 156 milliárd dolláros rekordot is megdöntheti.
Ehhez azonban még szükség lehet néhány igazán nagy kibocsátásra. Az Anthropic pedig pontosan ilyen lehet.
Az Anthropic lehet az ősz legnagyobb IPO-ja
A Reuters augusztus végi beszámolója szerint az Anthropic azt tervezi, hogy az amerikai Labor Day után nyilvánosságra hozza IPO-prospektusát. A vállalat korábban már bizalmasan benyújtotta a tőzsdei bevezetéshez szükséges dokumentumokat, a jelenlegi várakozások szerint pedig a részvények kereskedése szeptember végén vagy október elején indulhat el.
Ez önmagában is jelentős esemény lenne, de az Anthropic mérete egészen más kategóriába emelheti a kibocsátást. Egyes piaci becslések szerint a vállalat akár 100 milliárd dollár körüli összeget is bevonhat az IPO során.
Ha ez valóban megtörténik, az Anthropic kibocsátása még a SpaceX 2026 júniusi tőzsdei bevezetését is felülmúlhatja.
Elon Musk űripari vállalata júniusban történelmi méretű IPO-t hajtott végre: a társaság részvényeinek mintegy 5 százalékát vitte piacra, és körülbelül 86,25 milliárd dollárt vont be. A kibocsátás az amerikai tőkepiac történetének egyik legnagyobb eseménye lett.
Az Anthropic tehát nem egyszerűen egy újabb technológiai IPO lehet, hanem potenciálisan a SpaceX rekordját is megdöntő kibocsátás.
Miért próbálhatnak más vállalatok kitérni az Anthropic elől?
Egy ekkora IPO óriási mennyiségű befektetői tőkét és figyelmet köt le. Az intézményi befektetőknek, alapkezelőknek és nagy portfólióknak el kell dönteniük, mekkora összeget szeretnének az új részvényekre fordítani.
Ezért egy kisebb vállalat számára komoly hátrány lehet, ha közvetlenül egy Anthropic méretű kibocsátás előtt vagy után próbál tőzsdére lépni.
Az IPO-piac szempontjából ráadásul az időzítés most különösen nehéz. Szeptember közepén ülésezik az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, miközben az infláció továbbra is a jegybank 2 százalékos célja felett marad.
A piac szeptember elején már jelentős esélyt árazott egy újabb kamatemelésre. A magasabb kamatok több okból sem kedveznek az IPO-knak: növelik a vállalatok finanszírozási költségét, vonzóbbá teszik a kötvényeket, és jellemzően lefelé nyomják a gyors növekedésű technológiai társaságok értékeltségét.
A novemberi amerikai félidős választások további bizonytalanságot jelentenek. Emiatt szeptember és október során viszonylag kevés olyan időszak maradhat, amikor a vállalatok egyszerre számíthatnak kedvező piaci hangulatra és megfelelő befektetői figyelemre.
Az AI már nemcsak szoftvercégeket visz a tőzsdére
Az idei IPO-hullám egyik legérdekesebb sajátossága, hogy a mesterséges intelligencia körüli befektetési történet messze túlnőtt magukon az AI-modelleket fejlesztő vállalatokon.
Az AI működtetéséhez ugyanis hatalmas mennyiségű számítási kapacitásra, adatközpontra és elektromos energiára van szükség. Emiatt most olyan társaságok is rendkívül vonzóvá váltak a befektetők számára, amelyek korábban sokkal inkább hagyományos infrastruktúra- vagy energetikai vállalatnak számítottak.
Az őszre készülő vagy potenciálisan érkező kibocsátások között több ilyen társaság is szerepel.
SB Energy
A SoftBank által támogatott SB Energy szeptember elején hivatalosan is benyújtotta amerikai IPO-dokumentumait. A társaság a Nasdaqon jelenhet meg SBE ticker alatt.
A vállalat eredetileg megújulóenergia-projektekkel foglalkozott, most azonban egyre inkább az AI-adatközpontok energiaellátására és infrastruktúrájára koncentrál.
Az SB Energy helyzete különösen érdekes. Jelenleg még nincs működő adatközpontja, ugyanakkor 8,8 gigawattnyi leszerződött adatközponti kapacitással rendelkezik, legfontosabb ügyfelei között pedig a SoftBank és az OpenAI szerepel.
A vállalat tervezett IPO-ja 50 milliárd dollár feletti értékeltséget is jelenthet. Nvidia 1,5 milliárd dolláros privát befektetéssel csatlakozhat az ügylethez, az OpenAI pedig jelentős részvényopciókkal rendelkezik.
Ez jól mutatja, hogy az AI-boom már az energiaellátásra épülő vállalatok értékeltségét is radikálisan megváltoztatja.
Aggreko
A brit Aggreko szintén benyújtotta amerikai IPO-kérelmét. A vállalat mobil és ideiglenes energiaellátási rendszereket biztosít, és az utóbbi időben gyorsan növekedett az adatközpontokból származó bevétele.
Az Aggreko első féléves bevétele 2026-ban éves összevetésben 28 százalékkal, mintegy 1,92 milliárd dollárra nőtt. Az adatközpontokhoz kapcsolódó üzletága pedig közel megduplázta bevételét.
A vállalat NYSE-bevezetést tervez AGKO ticker alatt.
Nscale
A brit Nscale szintén a potenciális IPO-jelöltek között szerepel. A társaság nagy teljesítményű AI-adatközpontokat épít, és augusztus végén hatalmas üzletet kötött éppen az Anthropickal.
A megállapodás szerint az Anthropic hat év alatt mintegy 45 milliárd dollár értékben bérelhet számítási kapacitást az Nscale Nyugat-Virginiában készülő adatközpontjában.
A projekt jól szemlélteti, milyen elképesztő beruházási igényt generál jelenleg a mesterséges intelligencia.
Az adatközpont 460 megawattnyi Nvidia Vera Rubin processzorkapacitást biztosíthat az Anthropic számára.
Az Oura lehet az egyik érdekes kivétel
Nem minden tőzsdére készülő vállalat kapcsolódik közvetlenül a mesterséges intelligenciához.
Az egyik legérdekesebb potenciális IPO az Oura, az egészségügyi és fitneszadatokat mérő okosgyűrűiről ismert vállalat tőzsdei megjelenése lehet.
Az Oura legutóbbi ismert értékeltsége meghaladta a 11 milliárd dollárt, így egy jelentős technológiai IPO-ról lehet szó.
A vállalat jó teszt lehet arra is, hogy az AI-infrastruktúrán kívül mennyire maradt erős a befektetői étvágy a fogyasztói technológiai vállalatok iránt.
AI, űripar és hadiipar: ide áramlik most a tőke
A jelenlegi amerikai tőkepiacon látványosan koncentrálódik a befektetői érdeklődés.
A legerősebb történetek közé tartozik:
- a mesterséges intelligencia;
- az AI-adatközpontok;
- az adatközpontok energiaellátása;
- a félvezetők;
- az űripar;
- a hadi- és védelmi technológia.
A SpaceX tőzsdei bevezetése jól megmutatta, milyen hatalmas kereslet képes kialakulni egy olyan vállalat iránt, amely egyszerre kötődik az űriparhoz, a műholdas kommunikációhoz és egyre inkább a mesterséges intelligenciához is.
Ez ugyanakkor megnehezíti azoknak a kisebb és közepes társaságoknak a helyzetét, amelyekhez nem kapcsolható hasonlóan erős befektetési narratíva.
Egy hagyományos ipari vagy fogyasztói vállalatnak most sokkal nehezebb ugyanazért a befektetői tőkéért versenyeznie, mint egy olyan társaságnak, amelynek történetében szerepel az AI vagy az adatközpont.
A SpaceX figyelmeztető példa is lehet
A hatalmas IPO iránti érdeklődés önmagában még nem garantálja, hogy az új részvény később is jó befektetés lesz.
A SpaceX júniusi bevezetése után a részvény árfolyama kezdetben jelentősen emelkedett, később azonban komoly korrekció következett.
Július közepén a SpaceX árfolyama rövid időre már a 135 dolláros IPO-ár alá is esett, miután a bevezetés utáni csúcsról jelentős értéket veszített.
A Bloomberg Intelligence augusztus végi elemzése szerint a SpaceX gyengébb tőzsdei teljesítménye már az Anthropic közelgő IPO-ja szempontjából is fontos kockázati tényező.
A tapasztalat arra figyelmeztet, hogy: egy rendkívül népszerű vállalat és egy rendkívül népszerű IPO sem feltétlenül jelent vonzó befektetést bármilyen értékeltség mellett.
Az IPO-piac teljesítménye nem mindig követi a részvénypiacot
A 2026-os IPO-piac aktivitása rendkívül magas, a kibocsátások teljesítménye azonban vegyes képet mutat.
A Bloomberg Intelligence szerint az idei amerikai IPO-k súlyozott átlagos hozama valamelyest elmaradt a széles amerikai részvénypiaci benchmark teljesítményétől, és a nyár közepéig tőzsdére lépő vállalatok jelentős része később a kibocsátási ár alatt forgott.
Ez azért fontos, mert az IPO-piacon gyakran két külön történet létezik.
Az egyik a kibocsátás előtti történet:
- gyors növekedés;
- óriási piac;
- új technológia;
- nagy befektetők;
- látványos jövőkép.
A másik viszont az, amit a tőzsdei befektető ténylegesen megvásárol:
- egy meghatározott árú részvényt;
- egy konkrét vállalati értékeltséget;
- adott bevételi és profitvárakozásokat;
- meghatározott kockázatokat.
A kettő között jelentős különbség lehet.
Miért lehet különösen fontos az Anthropic árazása?
Az Anthropic az egyik legerősebb szereplővé vált a generatív mesterséges intelligencia piacán. Claude modelljei közvetlenül versenyeznek az OpenAI ChatGPT-jével és más vezető AI-rendszerekkel.
A befektetők számára azonban nem csak az a kérdés, hogy erős vállalatról van-e szó.
Sokkal fontosabb kérdések lehetnek:
- milyen értékeltségen érkezik a tőzsdére;
- mekkora bevételnövekedést áraznak be előre;
- mekkora az AI-modellek működtetésének költsége;
- mikor válhat tartósan nyereségessé;
- mekkora beruházást igényel a következő generációs modellek fejlesztése;
- mennyire függ néhány nagy infrastruktúra-partnertől;
- hogyan alakul az OpenAI és más versenytársak helyzete.
Az Anthropic például hatalmas összegeket költ számítási kapacitásra. Az Nscale-lel kötött 45 milliárd dolláros szerződés önmagában jól mutatja, milyen tőkeigényes üzletág lett az élvonalbeli AI-modellek fejlesztése.
Az OpenAI lehet a következő nagy dobás
Az Anthropic mellett természetesen mindenki az OpenAI tőzsdei terveit figyeli.
A ChatGPT-t fejlesztő vállalat vezetése a közelmúltban több olyan szervezeti változtatást hajtott végre, amelyet a piac egy későbbi IPO előkészítéseként is értelmez.
A Financial Times augusztusi beszámolója szerint Sam Altman egy potenciális tőzsdei bevezetés felé készíti a vállalatot. Az OpenAI értékeltsége a magánpiaci tranzakciók alapján már több száz milliárd dolláros nagyságrendben mozog.
Az IPO pontos időpontja ugyanakkor még nem tekinthető biztosnak. Egyes piaci beszámolók szerint a társaság akár 2027-ig is várhat a tőzsdei megjelenéssel.
Ez fontos különbség az Anthropichoz képest: az Anthropicnál már konkrét, 2026 őszére mutató IPO-folyamat látható, az OpenAI-nál egyelőre inkább előkészületekről és piaci várakozásokról beszélhetünk.
Vélemény: egyszerre lehet lehetőség és figyelmeztető jel az IPO-hullám
Az előttünk álló IPO-hullám kétségtelenül az elmúlt évek egyik legérdekesebb tőkepiaci időszakát hozhatja.
Az AI továbbra is elképesztő mennyiségű befektetői tőkét vonz. A történet ráadásul már nemcsak az OpenAI-hoz és az Anthropichoz hasonló modellfejlesztőkről szól. Ugyanez a tőke keresi az adatközpontokat, az energiaellátást, a hálózati infrastruktúrát és a chipeket gyártó vagy kiszolgáló vállalatokat is.
Ez önmagában nem feltétlenül jelent buborékot. Az AI-infrastruktúra iránt valóban rendkívüli kereslet alakult ki.
A kockázat az árazásban rejlik.
Egy jó vállalat ugyanis nem feltétlenül jó befektetés bármilyen áron.
Ha a befektetők már a következő öt-tíz év rendkívüli növekedését is beárazzák egy részvénybe, akkor még egy gyorsan fejlődő vállalatnak is rendkívül nehéz lehet felülteljesítenie ezeket a várakozásokat.
A SpaceX példája már megmutatta, hogy a történelmi méretű érdeklődés után is következhet jelentős árfolyamkorrekció.
Az Anthropic ezért nemcsak az ősz egyik legnagyobb IPO-ja lehet, hanem egyben az AI-befektetési történet fontos tesztje is.
Ha a vállalat rendkívül magas értékeltség mellett is képes erős keresletet kialakítani és megtartani a tőzsdei értékét, az további AI- és infrastruktúra-IPO-k előtt nyithatja meg az utat.
Ha azonban a részvény a SpaceX-hez hasonlóan gyorsan a kibocsátási ár közelébe vagy az alá kerül, az komoly figyelmeztetést jelenthet a piac számára.
Mit érdemes figyelni a következő hetekben?
Az IPO-lázban a befektetőknek nem feltétlenül az első napi árfolyam-emelkedésre érdemes koncentrálniuk.
Sokkal fontosabb lehet:
- az IPO során meghatározott vállalatérték;
- az árbevétel növekedési üteme;
- a működési veszteség és a cash flow;
- a szükséges jövőbeli beruházások nagysága;
- a részvényekre vonatkozó lock-up időszak;
- a nagy részvényesek későbbi eladási lehetősége;
- a vállalat ügyfélkoncentrációja;
- a versenytársakhoz viszonyított értékeltség.
Az AI-szektor esetében különösen fontos a számítási infrastruktúra költsége. Egy gyorsan növekvő bevételű AI-vállalat ugyanis közben több tízmilliárd dolláros adatközponti és chipbeszerzési kötelezettségeket is felhalmozhat.
Összefoglalás
Az amerikai IPO-piac rendkívül sűrű 2026-os ősz elé néz, amelynek központi eseménye az Anthropic tőzsdei bevezetése lehet. A Claude fejlesztője a Reuters szerint már a Labor Day után nyilvánosságra hozhatja IPO-prospektusát, a kereskedés pedig akár szeptember végén vagy október elején elkezdődhet.
A vállalat potenciálisan még a SpaceX júniusi, körülbelül 86,25 milliárd dollárt bevonó rekordméretű kibocsátását is felülmúlhatja.
Közben az AI-boom az egész infrastruktúra-szektort magával húzza. Az SB Energy, az Aggreko és az Nscale példája azt mutatja, hogy az adatközpontok és az energiaellátás ma már legalább akkora befektetési történet, mint maga az AI-szoftver.
A kedvező hangulat ellenére azonban érdemes óvatosnak maradni. A SpaceX bevezetése utáni árfolyammozgás jól mutatja, hogy még egy rendkívül népszerű vállalat részvénye is lehet túlárazott.
Az Anthropic IPO-ja ezért valószínűleg nemcsak arról szól majd, mennyi pénzt képes bevonni a vállalat. Sokkal fontosabb kérdés lesz, hogy milyen értékeltséget hajlandó még elfogadni a piac az AI-növekedésért.
És miközben az Anthropic már konkrétan a tőzsde felé halad, a háttérben ott várakozik egy még nagyobb potenciális esemény: az OpenAI későbbi tőzsdei bevezetése.
