Egy korszerű SSD adatlapján akár több ezer megabájtos másodpercenkénti sebesség szerepelhet. A fájlmásolás mégis gyakran úgy indul, hogy néhány másodpercig látványosan gyors, majd a teljesítmény hirtelen a töredékére esik. Máskor a meghajtó egy nagy videófájlt gyorsan átvisz, sok kisebb dokumentumnál viszont meglepően lassúvá válik.
Ez nem feltétlenül hibát jelent. A dobozon feltüntetett érték rendszerint ideális körülmények között mért csúcssebesség, miközben a valós adatátvitelt a forrásmeghajtó, a csatlakozás, az SSD belső felépítése, a fájlok jellege és a hőmérséklet együtt határozza meg. Elég, ha a folyamat egyetlen pontja lassabb, és máris ott alakul ki a szűk keresztmetszet.
1. A gyorsítótár megtelik, és előjön a memória valódi sebessége
Sok SSD azért képes rövid ideig kiemelkedő írási teljesítményre, mert a tárhely egy részét gyors átmeneti területként használja. Ezt gyakran SLC-gyorsítótárnak nevezik, bár a meghajtóban nem feltétlenül található külön SLC memória. A vezérlő ilyenkor a cellák egyszerűbb, gyorsabban írható üzemmódját használja.
Amíg a másolt adatok elférnek ebben a területben, a sebesség magas maradhat. Nagyobb fájl vagy hosszabb másolás során azonban a gyorsítótár megtelik. Ezután az SSD-nek közvetlenül a lassabban írható TLC- vagy QLC-cellákba kell dolgoznia, miközben a korábban érkezett adatokat is át kell rendeznie.
A változás különösen látványos lehet:
- kedvező árú, QLC memóriás SSD-knél;
- kisebb kapacitású modelleknél;
- majdnem megtelt meghajtónál;
- több tíz vagy száz gigabájtos folyamatos íráskor;
- külső SSD-re készített teljes biztonsági mentésnél.
Egy másolás ezért indulhat például másodpercenként több száz megabájttal, majd eshet vissza jóval alacsonyabb értékre. Ez akkor tekinthető a meghajtó természetes viselkedésének, ha a lassulás mindig nagyobb adatmennyiség után jelentkezik, és a művelet befejezését követően a teljesítmény később helyreáll.
2. Nem az SSD, hanem a csatlakozás szab határt
A gyors SSD sem tud nagyobb sebességet elérni annál, amit a kapcsolat megenged. Külső meghajtónál a kábel, az USB-port, az átalakító és az SSD házának vezérlője is beleszól az eredménybe.
Az USB-C csak a csatlakozó alakját jelöli. Mögötte működhet lassabb USB 2.0-s adatkapcsolat, 5 vagy 10 gigabites USB, USB4, illetve Thunderbolt is. Egy töltésre alkalmas USB-C kábel nem feltétlenül támogat gyors adatátvitelt, sőt olyan kábel is létezik, amely csak töltésre használható.
Gyanúsan alacsony, állandó sebességnél célszerű ellenőrizni:
- melyik szabványt támogatja a számítógép adott csatlakozója;
- mire képes az SSD háza vagy gyári vezérlője;
- milyen adatsebességre hitelesítették a kábelt;
- nem egy lassabb elosztón vagy dokkolón keresztül csatlakozik-e a meghajtó;
- közvetlenül a géphez kötve javul-e a teljesítmény.
Asztali számítógépen az előlapi USB-aljzat is lehet lassabb vagy kevésbé stabil, mint az alaplap hátoldalán található csatlakozó. Laptopnál pedig előfordulhat, hogy a két, egyformának látszó USB-C aljzat nem ugyanazokat a képességeket kínálja.
3. A forrásmeghajtó és a fájlok típusa is lassíthat
Másoláskor nemcsak a célmeghajtó dolgozik. A forrásnak is megfelelő ütemben kell szolgáltatnia az adatokat. Ha egy régi merevlemezről, lassú pendrive-ról, memóriakártyáról vagy hálózati tárhelyről érkeznek a fájlok, a gyors SSD várakozni fog.
A fájlok száma és mérete ugyancsak sokat számít. Egyetlen nagy videófájl folyamatosan olvasható és írható. Több tízezer apró fájlnál viszont minden elemhez külön műveleteket kell végrehajtani: megnyitni, elhelyezni, frissíteni a fájlrendszer nyilvántartását, majd lezárni.
Ezért lehet sokkal lassabb:
- fényképekből és előnézeti képekből álló mappa;
- programforrás vagy weboldal több ezer apró állománnyal;
- levelezési archívum;
- játék telepítési könyvtára;
- sok kis dokumentumból álló biztonsági mentés.
A vírusvédelem tovább növelheti a terhelést, mert minden új fájlt külön megvizsgálhat. Ez nem feltétlenül indokolja a védelem kikapcsolását, de megmagyarázhatja, miért lassabb egy alkalmazáskönyvtár másolása, mint egy ugyanakkora filmfájlé.
4. A hőmérséklet miatt az SSD visszaveheti a teljesítményét
A nagy sebességű NVMe SSD-k vezérlője és memórialapkái erősen felmelegedhetnek. Ha a hőmérséklet eléri a meghajtó védelmi határát, a vezérlő csökkenti a teljesítményt, hogy elkerülje a túlmelegedést. Ezt hő miatti teljesítménykorlátozásnak nevezik.
Tipikus jel, hogy a másolás gyorsan indul, majd néhány perc után belassul, később pedig hullámzó sebességgel folytatódik. A jelenség megszűnhet, ha a meghajtó lehűl.
Különösen könnyen kialakulhat:
- vékony laptopban, gyenge légáramlás mellett;
- alaplapi hűtőborda nélkül használt NVMe SSD-nél;
- kis méretű, rosszul szellőző külső házban;
- közvetlen napsütésben;
- egyszerre végzett nagy írási és olvasási terhelésnél.
A megoldás nem feltétlenül új SSD vásárlása. Segíthet a megfelelő hűtőborda, jobb szellőzés, minőségi külső ház vagy az, ha a meghajtót nem puha, hőt megtartó felületre helyezik. Hűtőszekrénybe vagy mesterségesen túlhűtött környezetbe tenni természetesen nem szabad.
5. A kevés szabad hely és a háttérfeladatok is beleszólnak
Ha alig marad szabad terület az SSD-n, a vezérlőnek nehezebb gyorsan írható üres cellákat találnia. Több adatot kell átrendeznie, a gyorsítótár mérete is csökkenhet, és az úgynevezett szemétgyűjtési műveletek gyakrabban indulhatnak el.
A lassulás főként akkor feltűnő, amikor a meghajtó már közel van a teljes kapacitásához, és közben nagy mennyiségű új adat érkezik rá. Érdemes legalább tíz–húsz százaléknyi szabad helyet hagyni, bár az ideális tartalék a meghajtó típusától és használatától is függ.
A háttérben közben más folyamatok is használhatják az SSD-t:
- felhőszinkronizálás;
- keresési indexelés;
- rendszer- vagy alkalmazásfrissítés;
- vírusellenőrzés;
- fényképek előnézeti képeinek létrehozása;
- virtuális memória használata;
- másik másolási vagy letöltési művelet.
A feladatkezelőben vagy rendszerfigyelőben ezért nemcsak a másolóprogram sebességét érdemes nézni. Ha a meghajtó kihasználtsága magas, miközben az adatátvitel mégis alacsony, valószínűleg sok apró vagy háttérben végzett művelet osztozik rajta.
A sebességgörbe többet árul el, mint egyetlen mérési eredmény
Az SSD állapotát nem lehet pusztán abból megítélni, hogy a másolási ablak egy adott pillanatban milyen számot mutat. Fontosabb a lassulás mintázata.
Ha a sebesség nagy adatmennyiség után hirtelen esik vissza, valószínűleg a gyorsítótár fogyott el. Ha elejétől végéig alacsony, a csatlakozás, a kábel vagy a forrásmeghajtó lehet a korlát. Néhány perc után jelentkező, hullámzó lassulásnál a melegedést érdemes ellenőrizni. Sok kis fájlnál pedig az alacsonyabb érték önmagában nem rendellenes.
A tartósan romló teljesítmény, a gyakori leválás, a másolási hibák és az eltűnő fájlok viszont már meghibásodásra is utalhatnak. Ilyenkor az első lépés nem a sebesség további mérése, hanem a fontos adatok azonnali biztonsági mentése és a meghajtó állapotának ellenőrzése.
Fotó: Magnific
