A saját NAS és a felhőtárhely első pillantásra ugyanazt ígéri: a fájlok több eszközről elérhetők, megoszthatók, és nem kizárólag egyetlen számítógépen maradnak. A különbség azonban jóval nagyobb annál, hogy az egyikért egyszer kell fizetni, a másikért pedig havonta.
A NAS egy otthon vagy irodában működő, hálózatra kapcsolt tároló. A felhőtárhelynél ezzel szemben egy külső szolgáltató adatközpontjában vannak a fájlok. A valódi döntést az adatmennyiség, a hozzáférés módja, a karbantartási igény, a biztonsági mentés és a kiesések következménye határozza meg.
A NAS nagyobb adatmennyiségnél válik igazán vonzóvá
Néhány száz gigabájtnyi dokumentum és fénykép tárolására a felhő gyakran egyszerűbb. Nincs külön hardver, nem kell meghajtókat vásárolni, és a szolgáltatás azonnal használható. Több terabájtnál azonban a havi díj már jelentős lehet, különösen akkor, ha a tárhelyet hosszú éveken át fenn kell tartani.
A NAS kezdeti költsége magasabb. Szükség van magára az eszközre, legalább egy, de inkább több merevlemezre vagy SSD-re, esetenként szünetmentes tápegységre, valamint hálózati fejlesztésre. Ehhez jön az áramfogyasztás és a meghajtók későbbi cseréje.
A két megoldás költsége ezért eltérően alakul:
- Felhőtárhely: alacsony belépési költség, folyamatos előfizetés.
- NAS: nagyobb kezdő beruházás, később főként áram- és karbantartási költség.
- Nagy adatmennyiségnél: a NAS több év alatt kedvezőbb lehet.
- Kis tárhelyigénynél: a felhő gyakran olcsóbb és kényelmesebb marad.
A számításnál nem elég a NAS és a havi előfizetés árát összevetni. Bele kell venni a tartalék meghajtót, az esetleges javítást, a cseréket és azt is, hogy mennyi időt ér a rendszer felügyelete.
A helyi hálózati sebesség a NAS egyik legnagyobb előnye
A NAS otthoni vagy irodai hálózaton keresztül érhető el. Ha a számítógép és a NAS vezetékes gigabites kapcsolaton kommunikál, a valós másolási sebesség jó körülmények között megközelítheti a másodpercenkénti száz megabájtot. Gyorsabb, 2,5 vagy 10 gigabites hálózattal ennél lényegesen nagyobb teljesítmény is elérhető.
Ez különösen fontos:
- nagy fénykép- és videógyűjteménynél;
- rendszeres biztonsági mentésnél;
- több száz gigabájtos projektfájloknál;
- nagy felbontású médiatartalmak helyi lejátszásánál;
- olyan munkánál, ahol ugyanazokat a fájlokat több gép használja.
A felhőtárhely sebességét az internetkapcsolat határozza meg. A letöltés sok helyen gyors, a feltöltési sebesség viszont jóval alacsonyabb lehet. Egy több terabájtos mentés első feltöltése akár napokig vagy hetekig is eltarthat.
Távoli elérésnél megfordul a helyzet. A felhő adatközpontjai gyors, nagy kapacitású kapcsolatokkal rendelkeznek, míg az otthoni NAS sebességét az otthoni internet feltöltési oldala korlátozza. Ami a lakáson belül gyors, az útközben már lehet lényegesen lassabb.
A kényelemért a felhőnél a szolgáltató felel
A felhőtárhely egyik legerősebb előnye, hogy a felhasználónak nem kell a háttérrendszerrel foglalkoznia. A szolgáltató üzemelteti a szervereket, cseréli a hibás meghajtókat, frissíti a rendszert és gondoskodik a hálózati elérésről.
Egy jól működő felhős szolgáltatás általában kínál:
- automatikus szinkronizálást;
- mobil- és asztali alkalmazást;
- egyszerű megosztási lehetőséget;
- fájlverziókat;
- törölt elemek ideiglenes helyreállítását;
- több eszköz közötti folyamatos frissítést.
NAS-nál ugyanezek a funkciók sokszor elérhetők, de be kell őket állítani. A tulajdonos felel a frissítésekért, a felhasználói jogosultságokért, a távoli hozzáférésért, a lemezek állapotának figyeléséért és a hibák kezeléséért.
A NAS ezért nem egyszerűen egy doboz, amelyet egyszer bekapcsolnak, majd évekre elfelejtenek. Rendszeres karbantartást igényel. Aki ezt nem akarja vállalni, annak a felhőtárhely magasabb hosszú távú költsége is elfogadható ár lehet a kényelemért.
A RAID nem helyettesíti a biztonsági mentést
Sok NAS több meghajtót használ, és képes az adatokat úgy elosztani közöttük, hogy egy lemez meghibásodása ne okozzon azonnali adatvesztést. Ez hasznos, de nem ugyanaz, mint a biztonsági mentés.
A RAID nem véd:
- a véletlen törlés ellen;
- a zsarolóvírus ellen;
- a hibás fájlszinkronizálás ellen;
- a NAS ellopása ellen;
- tűz- vagy vízkár ellen;
- a felhasználói hiba ellen;
- a rendszer hibás beállítása ellen.
Ha egy fájlt törölnek, a törlés a teljes tárolórendszeren végrehajtódhat. Ha egy zsarolóprogram titkosítja a hálózati meghajtót, a másolatok is használhatatlanná válhatnak.
A felhőtárhely sem automatikusan biztonsági mentés. Ha a helyi mappával kétirányú szinkronizálás működik, a helyi törlés vagy titkosítás a felhőbe is átkerülhet. A fájlverziók és a törölt elemek megőrzése javítja a helyzetet, de ezeket a szolgáltatás feltételei és időkorlátai szabályozzák.
A legbiztonságosabb megoldás mindkét esetben külön, leválasztott vagy más helyszínen tárolt biztonsági másolat.
Az adatvédelem nem csak azt jelenti, hol vannak a fájlok
Saját NAS esetén a fájlok fizikailag a tulajdonosnál maradnak. Ez nagyobb ellenőrzést adhat, különösen érzékeny dokumentumoknál, üzleti anyagoknál vagy családi archívumnál. Ugyanakkor a biztonságért is a tulajdonos felel.
Egy elavult rendszer, gyenge jelszó, nyitva hagyott hálózati szolgáltatás vagy hibásan beállított távoli elérés komoly kockázatot jelenthet. A NAS internet felőli közvetlen elérhetővé tétele különösen körültekintést igényel.
A felhőszolgáltatók jellemzően komoly fizikai és hálózati védelmet alkalmaznak, de az adatok harmadik fél infrastruktúráján találhatók. Fontos kérdés lehet:
- melyik országban vagy régióban tárolják az adatokat;
- milyen titkosítást használnak;
- ki férhet hozzá a fiókhoz;
- támogatott-e a végpontok közötti titkosítás;
- mi történik az előfizetés megszűnésekor;
- hogyan exportálhatók az adatok másik szolgáltatóhoz.
A legerősebb fiókvédelem egyik oldalon sem kerülhető meg. Egy gyenge jelszóval védett NAS és egy gyenge felhőfiók egyaránt könnyű célpont lehet.
A kiesés következménye mutatja meg, melyik rendszer illik hozzád
A NAS működéséhez szükség van áramra, működő hálózatra és hibátlan hardverre. Áramszünetnél, routerhibánál vagy meghajtóproblémánál a fájlok átmenetileg elérhetetlenné válhatnak. Távoli használatnál az otthoni internet hibája is megszakítja a hozzáférést.
A felhőnél a szolgáltató kiesése vagy az internetkapcsolat hiánya okozhat problémát. Sok alkalmazás tart helyi másolatokat, de nem feltétlenül minden fájlról. A csak online tárolt adatok kapcsolat nélkül nem lesznek elérhetők.
A döntéshez érdemes végiggondolni:
- Mennyi adatot kell tárolni most és három év múlva?
- Többnyire otthonról vagy távolról lesz rá szükség?
- Elfogadható-e néhány órás kiesés?
- Ki végzi a karbantartást és a hibakeresést?
- Van-e külön biztonsági mentési terv?
- Mennyire érzékenyek az adatok?
Aki néhány száz gigabájtot tárol, sokat utazik, és nem szeretne rendszerüzemeltetéssel foglalkozni, annak a felhőtárhely általában egyszerűbb. Aki több terabájtnyi médiát, mentést vagy munkafájlt kezel, gyors helyi hozzáférést szeretne, és vállalja a karbantartást, annak a NAS lehet jobb választás.
A két rendszer nem zárja ki egymást. Gyakran a NAS és a felhő kombinációja adja a legjobb eredményt: a NAS biztosítja a gyors helyi tárolást, a felhő pedig a legfontosabb adatok helyszínen kívüli másolatát és egyszerű távoli elérését.
